Mesterséges intelligencia és emberkereskedelem
2024. január 16. – Martony Ágnes
2023. március 24-én a Reddit oldalon megjelent egy kép, amelyen Ferenc pápa fehér télikabátban látható. Sokan azt hitték, hogy a pápa egy nagyon divatos ruhában sétára indult. Senki sem vonta kétségbe a kép hitelességét vagy eredetiségét, azonban nem sokkal később kiderült, hogy kép valójában nem is volt valódi, hanem egy mesterségesen létrehozott, amelyen egy valódi személy képét használták fel egy nem létező helyzetben.
2023 folyamán kiderült, hogy az internetet elárasztották olyan képek és rövid videók, amelyeken többnyire nők és gyermekek szerepeltek olyan helyzetekben, amelyek a valóságban nem történtek meg. A legtöbb esetben a személy képe valódi volt, de olyan cselekvéssel vagy helyzettel ötvözték, amelyben valójában nem vett részt, mégis a képet nézők valódinak hitték azt. Ezt nevezzük deepfake-nek.
Mindez azért lehetséges, mert a mesterséges intelligencia eszközöket ad a kezünkbe a képek felismeréséhez és más képekkel való összeillesztéséhez. Ma már lehetséges, hogy szöveges formában megkérjük a mesterséges intelligenciát, hogy bizonyos kritériumok alapján készítsen nekünk egy képet vagy videót az írásbeli kérésünknek megfelelően.
Megkérhetjük a mesterséges intelligenciát, hogy készítsen egy deepfake videót vagy képet egy közszereplőről, a szomszédunkról vagy az osztálytársunkról. A technológia jelenlegi szintjén ezt a képet vagy videót megoszthatjuk bárkivel, feltölthetjük vagy letölthetjük más platformokra, és így lehetetlen örökre eltávolítani a világhálóról. Az MI/AI alkalmazások annyira fejlettek, hogy egyes esetekben csak egy kép szükséges a deepfake létrehozásához. Annyira könnyen elérhető, hogy akár a kisiskolások is letölthetik az alkalmazást és létrehozhatják saját képeiket. Ma már több, mint könnyű gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat (CSAM) létrehozni.
Mint tudjuk, a CSAM eszköz lehet arra, hogy valakit prostitúcióra kényszerítsenek, így az emberkereskedők is felhasználhatják.
Ez a bűnüldözés számára is problémaként jeletkezik, mivel a kép hamisított, és lehetetlen megállapítani, hogy az áldozat valódi személy-e, vagy csak egy generált kép. Így, ha a bűnüldözés úgy dönt, hogy egy valójában nem létező személy után nyomoz, akkor sok idő és erőforrás veszhet el a valódi áldozatok megsegítésétől.
Egy másik probléma, hogy maguk az MI/AI-alkalmazások is illegális képekkel taníthatók, így a jövőben generált képek emberkereskedelem vagy szexuális kizsákmányolás áldozatainak képein alapulhatnak. A torzított képzési anyagok torz vagy nem kívánt képeket eredményezhetnek a végfelhasználó számára. Ez történt meg egy hölggyel, aki avatárt akart készíteni magának egy videojátékhoz. A nő egyetlen fényképet töltött fel magáról majd a 100 generált kép közül 16 topless volt, további 14 pedig nyíltan szexuális tartalmú pózokban ábrázolta őt.
A pozitív befejezés érdekében az MI/AI felhasználásának hasznos példájaként említsük meg, hogy egyes emberkereskedelem elleni szervezetek a ChatGPT-t használják az áldozatokkal való kommunikációhoz, ami az alkalmazás gyorsaságának köszönhetően lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb léptékben és gyorsabban lépjenek kapcsolatba az áldozatokkal és folytassák a kommunikációt.
